A növekvő adatmennyiség, a biztonságos európai felhő (adatszuverenitás), az adatközpontok gyors korszerűsítése és a növekvő energiafogyasztás: ezek a Rittal szempontjából a 2020-as év IT/adatközponti trendjei. Az OCP (Open Compute Project) technológia alkalmazása és a hővisszanyerés megoldást kínálhat a jelenlegi kihívásokra.
.
Az IDC (International Data Corporation) piackutatói szerint 2025-re az emberek és a gépek már 175 zettabájtnyi adatot generálhatnak. Hagyományos DVD-n tárolva ez 23 kötegnyi ezüstlemezt venne igénybe, amelyek mindegyike a Holdig érne. Az átlagosan 27 százalékos éves adatnövekedés az informatikai infrastruktúrával szemben is növekvő igényeket támaszt.
Mivel aligha engedheti meg magának egy vállalat, hogy évente közel harmadával növelje saját adattárolási kapacitását, az informatikai vezetők egyre gyakrabban a felhőalapú informatikai szolgáltatásokhoz fordulnak. Akár tárolásról, akár számítástechnikáról van szó, a felhő irányába mutató trend már régen megérkezett Németországba: a Bitkom informatikai iparági szövetség és a KPMG 2019 nyarán közzétett felmérése szerint négyből három vállalat már használ felhőmegoldásokat.
Akik azonban harmadik féltől származó felhőmegoldásokat használnak, bizonyos mértékig lemondanak a vállalati adataik feletti ellenőrzésről. Az amerikai Cloud Act (az adatok jogszerű tengerentúli felhasználásának tisztázásáról szóló törvény) például lehetővé teszi az amerikai hatóságok számára, hogy hozzáférjenek a felhőben tárolt adatokhoz – még akkor is, ha az adatok tárolásának helyén a helyi törvények ezt tiltják.
„A gazdasági siker akkor lesz fenntartható a jövőben, ha lépést tart a teljes digitalizációval és integrációval. A vállalatok egyre inkább értékteremtésre fogják használni adataikat – ráadásul egyre inkább valós időben, például a termelési környezetben” - véli Dr. Karl-Ulrich Köhler, a Rittal International vezérigazgatója. „Az adatszuverenitás a nemzetközi versenyképesség kritikus sikertényezőjévé válik” - teszi hozzá Dr. Köhler.
1. számú trend: Adatszuverenitás
Az adatok fölötti önrendelkezés így a vállalatok számára kulcsfontosságú versenytényezővé válik. Ez minden olyan iparágra vonatkozik, ahol az adatbiztonság kiemelt fontosságú, és az adatok elemzése döntő az üzleti siker szempontjából, ilyen az egészségügy, a mobilitás, a bankszektor és a feldolgozóipar is. A vállalatoknak azzal a kérdéssel kell szembenézniük, hogy hogyan dolgozzák fel adataikat biztonságosan és hatékonyan, és hogy saját adatközpontjukat korszerűsítsék-e, fektessenek-e be peremhálózati infrastruktúrákba, vagy használják a felhőt.
A Gaia-X nagyszabású európai digitális projekt, a német Szövetségi Gazdasági és Energiaügyi Minisztérium (BMWi) kezdeményezése a tervek szerint 2020-ban indul. A cél egy európai felhő létrehozása az ipar biztonságos digitalizálása és hálózatba kapcsolása érdekében, valamint az új mesterséges intelligencia (AI) alkalmazások használatának alapjaként. Ebben az összefüggésben a Fraunhofer Gesellschaft elindította a Nemzetközi adatterek (International Data Spaces) kezdeményezést. Ez a virtuális adattér lehetővé teszi a vállalatok számára a biztonságos adatcserét. A saját megoldások kompatibilitása a bevett (felhő)platformokkal (interoperabilitás) szintén adott.
Ez azt jelenti, hogy: a földrajzilag elszórtan elhelyezett kisebb adatközpontok nyílt felhőcsatlakozással az ipari alkalmazások új kategóriáját hozhatják létre, amelyek közvetlenül az adatok keletkezési helyén elvégzik a kezdeti adatelemzést, és a felhőt használják a további elemzésekhez. Az egyik megoldás erre az ONCITE. A kulcsrakész (plug & produce) perem-felhő adatközpont közvetlenül ott tárolja és dolgozza fel az adatokat, ahol azok keletkeznek, lehetővé téve a vállalatok számára, hogy az ellátási lánc teljes hálózatában megőrizzék az adatok szuverenitását.
2. számú trend: Szabványosítás az adatközpontban OCP-vel
A meglévő adatközpontok gyors korszerűsítése egyre fontosabbá válik a vállalatok számára, mivel a feldolgozandó adatok mennyisége folyamatosan növekszik. A bővítés alapvető követelményei a szabványosított technológia, a költséghatékony működés és az infrastruktúra nagyfokú skálázhatósága. Az OCP-technológia (Open Compute Project) az IT-racken belüli központi egyenáram-elosztással egyre több CIO számára válik érdekes alternatívává. Ennek oka, hogy az egyenáramú alkatrészek új lehetőségeket kínálnak a költségoptimalizáláshoz. Például minden informatikai komponens áramellátása központilag történik, rackenként n+1 tápegységgel. Ez hatékony hűtést eredményez, mivel kevesebb tápegység van a rackben. Ugyanakkor az OCP-alkatrészek magas fokú szabványosítása leegyszerűsíti a karbantartást és a pótalkatrészek kezelését. A hatékonyságnövekedés átlagosan a teljes áramfogyasztás mintegy öt százaléka.
A Rittal várakozásai szerint az OCP 2020-ban tovább erősíti a helyét az adatközpontokban, mint univerzális rendszerplatform. A rackhűtéshez, tápegységhez vagy felügyelethez gyártott új OCP-termékek lehetővé teszik majd a gyors bővítést egyenáramú komponensekkel. Ezen túlmenően az új termékek támogatni fogják a központi vészhelyzeti áramellátás hagyományos koncepcióját, amelyben az áramellátást egy központi szünetmentes tápegység biztosítja. Így többé nem lesz szükség arra, hogy minden egyes OCP racket lítium-ion akkumulátorokon alapuló szünetmentes tápegységgel biztosítsanak. Az előny: az OCP adatközpontban a tűzveszély jelentősen csökken.
3. számú trend: Hővisszanyerés és közvetlen CPU-hűtés
Az adatközpontok nagy mennyiségű energiát bocsátanak ki a környezetbe hulladékhő formájában. Ahogy az adatközpontban növekszik a teljesítménysűrűség, úgy nő a potenciálisan más célokra felhasználható hőmennyiség is. Eddig azonban a hulladékhő felhasználása túl drága volt, például azért, mert a helyszín közvetlen közelében ritkán vannak fogyasztók. Emellett a levegőalapú informatikai hűtőrendszerek által termelt 40 fokos hulladékhő egyértelműen túl alacsony hőmérsékletű is ahhoz, hogy gazdaságosan hasznosítható legyen.
Különösen a nagy teljesítményű számítástechnika (HPC) területén generálnak az informatikai rackek nagy hőterhelést, amely gyakran meghaladja az 50 kW-ot is. A HPC esetében a processzor közvetlenül vízzel történő hűtése lényegesen hatékonyabb, mint a léghűtés, így 60-65 fokos visszatérő hőmérséklet érhető el. Ilyen hőmérsékleten például használati melegvíz melegítésére, hőszivattyúk használatára vagy akár távfűtési hálózatba való betáplálásra is lehetőség van. A CIO-knak azonban figyelembe kell venniük, hogy még közvetlen CPU-vízhűtés esetén is csak a hulladékhő körülbelül 80 százaléka vezethető ki az IT-rackből. A fennmaradó 20%-ra vonatkozóan még mindig szükség van a rack IT-hűtésére.
A német kormány 2019-es digitális csúcstalálkozóján a hővisszanyerés témáját az illetékes munkacsoportban tárgyalták, amely megállapította a cselekvés rendkívüli fontosságát ezen a téren. A Rittal ezért azt feltételezi, hogy 2020-ban jóval több CIO-t fog foglalkoztatni, hogyan lehet gazdaságosan felhasználni az adatközpontok korábban kihasználatlanul maradt hulladékhőjét.
4. számú trend: A több felhőből álló környezetek integrációja
A vállalatoknak szükségük van arra a biztonságra, hogy felhőalkalmazásaikat a bevett platformokon és bármely országban üzemeltetni tudják. Ehhez több felhőre épülő (multi cloud) stratégiára van szükség. Vállalatvezetői szempontból ez egy stratégiai döntés, amely azon a felismerésen alapul, hogy a saját szervezet egy teljesen digitalizált vállalattá fog fejlődni.
A felhasználói élmény kiválóságát például a helyszínen a megfelelő rendelkezésre állási zónák (availability zone) által biztosított elenyésző késleltetési idő biztosítja. Ez azt jelenti, hogy a vállalatok üzleti igényeiktől függően egy vagy több rendelkezésre állási zónát választanak szolgáltatásaikhoz világszerte. A szigorú adatvédelmi követelményeknek való megfelelés például az adott célpiacra szakosodott helyi szolgáltatón keresztül valósul meg. A szolgáltatók felé nyitott többfelhős stratégia pontosan ezt teszi lehetővé: a hiperskálás adatközpontok funkcionális sűrűségét és skálázhatóságát a helyi és specializált szolgáltatók, például az Innovo Cloud adatbiztonságával ésszerű módon kombinálja. Egy gombnyomással, egy műszerfalon, egy kapcsolattartóval, egy számlával és abban az egy másodpercben, amelyben az üzleti döntés megszületik.
Ez teszi a multifelhő-stratégiákat az elkövetkező évek egyik megatrendjévé. Hiszen az üzleti élet további lépéseket fog tenni a digitalizáció terén, és a felhő-natív technológiákkal – azaz a felhőalapú számítástechnikai architektúrára tervezett és fejlesztett alkalmazásokkal – tovább növeli saját folyamatos integrációs (CI) és folyamatos szállítási (CD) rendszereinek sebességét. Az integrációs és szállítási folyamatok automatizálása lehetővé teszi a szoftverek gyors, megbízható és megismételhető rendelkezésre állítását (szoftvertelepítések).